-
1997. július 17.
- Nem probléma. A fantasztikus személyzet mindjárt kijavítja a hibát, és akkor nézhetem tovább a csillagokat. - gondolta magában, amikor Alex kezdett el neki kiabálni.
- Ébredj Michael! Baj van!
Az amerikai felébredt, és keserűen tapasztalta, hogy az álma véget ért. Ez a kegyetlen valóság, ahol mindig csak problémák vannak, és ahelyett, hogy egy hibát kijavítanának, csak több kárt okoztak.
- Mi van már megint? - kérdezte álmosan.
- A kapitány bement a zuhanyzóba!
- Ebben mi a rossz?
- Az, hogy rosszul szereltük fel, és a víz fújása helyett beszippantotta a kapitányt! - mondta Alex, és közben hevesen gesztikulált, minek köszönhetően kiborította az amerikai nyalókakészletét, amik bőszen elkezdtek a szobában úszkálni. Michael nagyot ásított, majd kiszedett a szájából egy adag nyalókát. Elindult a fürdőszobába, de amikor eszébe jutott, hogy a Progress-nek köszönhetően a fogkeféje most már valamelyik zöld emberke tulajdonát képezi, elkezdett sírdogálni. A könnycseppek szép nagy gömbökké nőttek, majd a nyalókákkal találkozva színes elegyet alkottak. Nem sokkal később egy rakat maszat úszkált az amerikai szobájában a közepébe beragadt Michael-el együtt. Alex egy darabig nézte kollégája begubózódását, aztán vállat vont.
- Remélem majd lepke alakban nem lesznek a súlytalansággal problémáid. De vigyázz Bercivel! - intette óva Alex, és elindult a kapitány segítségére. Vasily keményen küzdött a zuhanyrózsával. Még Alex javaslatára állították át szívásra, hogy ezzel pótolják a néhány hónapja leégett levegőszűrőt. Sajnos túl erősre lett állítva, és a kapitány már csörömpölve száguldott a kompreszzor felé.
- Kapcsold ki! - kiabálta.
- Melyik a kapcsoló?
- Az a nagy vörös gomb! Amin a sarló és a kalapács van!
Alex elrugaszkodott a kapcsoló felé, de elszámolta magát, és jó néhány méterrel mellette landolt. Így egy másik kapcsolóra esett rá, ami az automatikus borsszórót indította el. A repülési mérnök hatalmasat tüsszentett, utána elrepült a másik irányba. Száguldás közben eltalálta a nyalókamaszattal küszködő amerikait, mire az nekizuhant a kapcsolószekrénynek. Pattanás közben belekapaszkodott az egyik kábelbe, amit sikerrel ki is húzott. Eme kábel segítette az elektronok átjutását az energiaellátótól a központi rendszerhez. Bosszúból az áram úgy elment, hogy az űrállomáson nyoma sem mardt.
- Na végre! - sóhajtott Vasily - De miért van itt ennyire sötét? Ma már kihirdettem a reggelt! Ne lustálkodjatok tovább!
- A gond az, - kezdte Michael - hogy repülés közben véletlenül belekapaszkodtam a „Villám-Ká”-ba, és kihúztam.
- Dugd vissza!
- Dugnám én, de két pattanás után valahol elhagytam.
- Azt akarod mondani, hogy a fő vezették valahol itt úszkál?
- Meg még vagy fél kiló bors, egy nagy turha nyalóka, no meg az oxigéngenerátor csavarjai is még valahol itt úszkálnak - tette hozzá Alex.
- Na gyerünk gyerekek keressük meg minél gyorsabban! Sietnünk kell, nehogy Berci találja meg előbb! Csak ne lenne ilyen rohadt sötét...
|
|
 |
|
Felhasznált irodalom: www.cnn.com |
Alkalmazott technika: DM angoltudása |
