1997 július 14.

Az Alpokban egy turista kényelmesen fekszik le a fűre. Felnéz a kék égre, és örömmel szívja be a kellemes friss levegőt. Nem tudja, hogy ahova éppen néz, néhány száz kilométerre a MIR űrállomás kering, és nagyon nem élvezik az atmoszférát.
- A fenébe! Ma kétszer büdösebb van, mint tegnap! - állapítja meg Alex.
- Ha csak a kétszerese lenne a tegnapihoz képest! - sóhajtozik Vasily.
- Fiuk nem tehetek róla! - tiltakozik Michael - Ha a Progress nem jön nekünk, akkor a légnyomás nem viszi ki a fogkefémet. Sajnos a hülye Nasa is az összes műkajába foghagymát tett tartósítónak...
- Én nem haragszom rád! Pár perc múlva úgyis kimegyek egyek űrsétálni. Lajta már nagyon nyugtalan. - mondta Alex, majd elindult a zsilip felé.
- Ki az a Lajta? - kérdezte az amerikai Vasily-től.
- Még az első kutya aki az űrben járt.
- De az már több mint harminc éve volt, és ha jól emlékszem be lett lőve a napba.
- Szerencsére valaki ellopta, majd pechére a Hideglaborba menekült vele. Húsz évvel később találták meg lefagyva kutyástól. Hogy ne derüljön ki, felhoztuk ide.
- Na és mi lett a tolvajjal?
- Elküldték a Nap belső szerkezetének tanulmányozására...
 

Közben az űrbe:

- Hé Lajta! Ne menj oda! Na! Ereszd el azt a nyamvadt kémműholdat! Hé!
 

Újra bent:

- Na? Milyen volt a séta? - érdeklődött Vasily.
- Sajna Lajta lenyelte a japánok kémműholdját.
- Az ő bajuk. Miért ilyen kicsit építettek. Más?
- Kergettünk egy aszteroidát, és amíg a Holdat ugatta, én megnéztem a Spektr modult. A kicsi zöldek éppen a kaktuszokat pakolták ki belőle.
- A francba már megint! A karácsonykor meg elvitték a leszállásjelzőket, mert azt hitték, hogy csillagszóró, pedig csak zárlatos volt.
- Húsvétkor meg a Priroda modulról azt gondolták, hogy a Nyuszi tojta. Persze a Földön meg senki nem hiszi el, hogy léteznek.
- Ebéd után valakinek ki kell mennie megjavítani.

Az ebéd a szokásos foghagymás tubuskaja volt. Ami viszont a szokásnak ellent mondott, hogy ebéd után verekedés tört ki. Mindenki maga szeretett volna kimenni a Spektr javítására, csak ne a büdösben legyen. Alex ajánlotta, hogy lefesti szép vörösre, ha ő mehet ki; Vasily a mosogatást vállalta, ami a súlytalanságban komoly mutatványnak számít; Michael pedig megígérte, hogy felinstallálja a Win-95-t a fedélzeti számítógépre, erre a kijelentésére a két orosz azonnal két napi Hold-sötét-oldali-zárkára küldte. Végül is Alex nyerte meg a küzdelmet azzal, hogy Vasily-t bezárta abba a laborba, ahol a büdös zoknik súlytalanságbeli öntisztulását kísérletezték. A kapitány hirtelen a paradicsomban találta magát, ugyanis a folyosón lévő klímához képest a tizenkét éve ott rohadó zoknik mennyei illatot árasztottak.
- Jó utat pajtás! Aztán nehogy megint leszórd a csavarokat a Földre! - búcsúztatták Alex-et
Alex kiment a zsilipen, majd felpattant az űrvizsgáló járműre és teljes sebességre kapcsolt. Véletlenül nekiment az arab rakétairányító műholdnak, minek eredményeként a rakéta visszatért az indítási pontra. Elszáguldott a Hubble-teleszkóp mellet és belegrimaszkodott. A földön néhány csillagász azt hitte, űrlényt látott, de a diliházban hamar lecsillapították őket.
- Ez bizony cserbenhagyásos gázolás volt. - állapította meg Alex mikor végre sikerült megállnia a keresett modul mellett, és visszanézett arra a szerencsétlen zöld emberkére, aki éppen a Jupiterről ment a Tej út 26-ban lévő sajtdiszkontba. Megpróbálta lekaparni magáról az űrmuslincákat, de mivel a közelben ő volt a legnagyobb tömegpont, sehogy sem szabadult tőlük. Végül feladta, és nekiállt a Spektr vizsgálatához. Belebegett a modulba, ahol a kicsi zöldek most ismerkedtek azzal a kaktusszal, amelynek a súlytalanság hatására szemek és fogak nőttek.
- 2:0 Berci javára - mondta Alex a rádióba.
- Hah! Most megkapják a zöldek! Nem számítottak arra, hogy a mi mutáns kaktuszunk mindenkit megtámad, aki nem ad neki egy flaska vodkát! - ujjongott Vasily - Ha Berci bezabálta őket, jutalomból megkapja az amerikai gin-ét, attól talán jobb kedve lesz.
Alex türelmesen nézte, hogyan kergeti Berci az űrlényeket, majd miután kihajtotta őket, odaúszott a melegraktárhoz (ahol csak -5 °C volt) és kivett belőle egy üveg gin-t, majd odadobta a kaktusznak.
- Tessék Berci! Megérdemled! - mondta, majd megszemlélte a modult - Kapitány! Ebből a Progress nem hagyott túl sokat.
- Mégis, van olyan része, ami hasznosítható?
- Talán ha beledobjuk az egészet az újrafelhasználóba. De mi volt ez a hang?
- Milyen hang?
- Nem hallottátok? Azt mondta, hogy „tödöm-tödöm”!
- Ugyan Alex! Biztos beleittál Berci piájába, és a szívdobogásodat hallod!
- Tuti, hogy nem ittam! És még mindig hallom! És egyre erősödik!
Tödöm-tödöm....
- Tuti, hogy szabálytalan szívhangokat hallasz! Gyere vissza, és kivizsgálunk! - vigyorodott el Vasily, amikor megfogta a hentesbárdot.
- De kapitány! Ennek olyan a hangja, mint egy vonatnak!
- Ne mond már, hogy az a vonat közeledik feléd, amit még Matuska Szilveszter lőtt a levegőbe!
- Pedig pontosan olyan!
Tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm...
- Alex! Mi a franc van veled? Gyere vissza! Gyere már! - hívta Vasily bájosan, miközben meglendítette a hentesbárdot - Gyere és meggyógyítunk! Na gyere már!
Tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm-tödöm. Majd pedig egy morgás és egy jóllakott böfögés. Alex megfordul, és akkor fedezi fel, hogy az egyik űrlény a sisakján lévő antennát akarta leszedni egy kőbaltával, és annak volt ez a „tödöm-tödöm” hangja. Csak hát Berci végzett a gin-el, és visszatért a helyi specialitásokhoz...
 
 

Előző		Következő
Felhasznált irodalom: www.cnn.com Mechanika tankönyv-Kepler törvénye		Alkalmazott technika: DM angoltudása  Pi számgép ismerete, és 10 pici ujja  7 bit 2 stopbit-es asszinkron a CCITT ajánlásának megfelelő kapcsolt adatösszeköttetés (modem)