\u2013 \u2026 elad\u00e1sa n\u00f6vekedett. \u00c9s a kimutat\u00e1s szerint a CTX\u2013ek elad\u00e1sa is j\u00f3l haladt, b\u00e1r az \u00e9v v\u00e9ge fel\u00e9 egy kisebb visszaes\u00e9s tapasztalhat\u00f3. Mindek\u00f6zben a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9ben eg\u00e9sz \u00e9vben stagn\u00e1ltunk. Csak az\u00e9rt \u00e9rt\u00fck el a kor\u00e1bbi \u00e9vek sz\u00e1mait, mert az \u00fcnnepekben sokat adtunk el. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben nem teljes\u00edtett\u00fcnk jobban, mint az el\u0151z\u0151 \u00e9vben. J\u00f6v\u0151re pedig \u00fajabb emelked\u00e9st prognosztiz\u00e1lnak, hivatkozva a l\u00edtium ir\u00e1nti egyre n\u00f6vekv\u0151 keresletre. \u00c9ppen ez\u00e9rt\u2026<\/p>\n\n\n\n
A f\u0151n\u00f6k\u00f6m besz\u00e9lt. \u00c9n pedig az irod\u00e1ban voltam. Ism\u00e9t!<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u00d3, a fen\u00e9be! \u2013 ki\u00e1ltottam fel k\u00e9ts\u00e9gbeesetten.<\/p>\n\n\n\n
Hirtelen n\u00e9ma csend lett. Csak a kivet\u00edt\u0151 ventil\u00e1tor\u00e1nak halk z\u00fag\u00e1s\u00e1t lehetett hallani. Mindenki engem n\u00e9zett. M\u00e9g Tam\u00e1s is, akinek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez volt az els\u0151 alkalom az \u00e9let\u00e9ben, hogy egy biol\u00f3giai l\u00e9ny felkeltette az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
V\u00e9g\u00fcl a f\u0151n\u00f6k\u00f6m t\u00f6rte meg a csendet:<\/p>\n\n\n\n
\u2013 B\u00e9la. Minden rendben van?<\/p>\n\n\n\n
\u00d3, ez \u00e9n voltam! A nagy kavarod\u00e1sban elfelejtettem bemutatkozni.<\/p>\n\n\n\n
Teh\u00e1t B\u00e9la vagyok, harminch\u00e1rom \u00e9ves \u00e9s sz\u00e1zhetvenh\u00e1rom centi. Teljesen \u00e1tlagos alkattal \u00e9s teljesen \u00e1tlagos kin\u00e9zettel rendelkezem. Nincs bennem semmi k\u00fcl\u00f6nleges, m\u00e9g rejtett szuperer\u0151m sincs. Csak g\u00f6nd\u00f6r hajam.<\/p>\n\n\n\n
A l\u00e1bm\u00e9retem pedig negyvenkett\u0151, ha esetleg valaki zoknit venne nekem kar\u00e1csonyra. Feket\u00e9t persze, mert az egyszer\u0171bb kimosni.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u00d6\u00f6\u00f6\u00f6\u00f6\u00f6\u2026 Iz\u00e9\u2026 Az asztalomon felejtettem a jegyzetf\u00fczetemet \u2013 hebegtem. \u2013 Mindj\u00e1rt hozom!<\/p>\n\n\n\n
Fel\u00e1lltam, \u00e9s elindultam, hogy elhagyjam a t\u00e1rgyal\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n
Mikl\u00f3s persze k\u00e1r\u00f6rvend\u0151en m\u00e9g r\u00e1m ki\u00e1ltott \u2013 Haszn\u00e1ln\u00e1l te is tabletet, mint mi, akik m\u00e1r \u00e1tl\u00e9ptek a 21. sz\u00e1zadba, akkor nem lenn\u00e9nek ilyen gondjaid!<\/p>\n\n\n\n
Kimentem, \u00e9s becsuktam az ajt\u00f3t. Lehet, hogy be is z\u00e1rtam. De minden r\u00e9szletre \u00e9n sem eml\u00e9kezhetek.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Perceken kereszt\u00fcl \u00fcltem a f\u00f6ld\u00f6n a falnak d\u0151lve. A kezem remegett, a sz\u00edvem \u00fagy kalap\u00e1lt, mintha ki akart volna ugrani bel\u0151lem, hogy elmenek\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n
Ez t\u00e9nyleg \u00e9n voltam? T\u00e9nyleg \u00e9n \u00e1lltam fel a t\u00e1rgyal\u00e1s k\u00f6zep\u00e9n \u00e9s hazudtam mindenkinek? Ez most t\u00e9nyleg megt\u00f6rt\u00e9nt?<\/p>\n\n\n\n
Nem ismertem magamra!<\/p>\n\n\n\n
Mindig betartottam a szab\u00e1lyokat. Most hirtelen mindet felr\u00fagtam.<\/p>\n\n\n\n
Nem tudtam, mit csin\u00e1lok. Kezdtem sz\u00e9tesni.<\/p>\n\n\n\n
Rettenetesen felkavart, hogy ism\u00e9t az irod\u00e1ban tal\u00e1ltam magamat.<\/p>\n\n\n\n
Nem \u00e9rtettem, hogy mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik ez, mi\u00e9rt pont velem. Magyar\u00e1zatot akartam! De senki sem volt, aki seg\u00edthetett volna.<\/p>\n\n\n\n
Az ajt\u00f3 fel\u00e9 n\u00e9ztem. Bentr\u0151l halk hangok sz\u0171r\u0151dtek ki:<\/p>\n\n\n\n
\u2013\u2026k\u00e1v\u00e9 nemcsak p\u00e9nzbe, de id\u0151be is ker\u00fcl\u2026 \u2013 <\/p>\n\n\n\n
Ha ki kellene v\u00e1lasztanom az \u00e9rtekezlet legizgalmasabb r\u00e9sz\u00e9t, biztosan nem a k\u00e1v\u00e9 rejt\u00e9lyes elt\u0171n\u00e9se nyerne.<\/p>\n\n\n\n
Tal\u00e1n nem lenne olyan nagy baj, ha ez\u00fattal kihagyn\u00e1m. A t\u00f6bbiek bizony\u00e1ra megoldj\u00e1k egyed\u00fcl is. <\/p>\n\n\n\n
Vagy nem. De nekem most fontosabb feladataim voltak. R\u00e1 akartam j\u00f6nni, hogy m\u00e9gis mi a fene t\u00f6rt\u00e9nik velem.<\/p>\n\n\n\n
Rendeznem kellett a gondolataimat. A fejem olyan volt, mint egy buszmeg\u00e1ll\u00f3ban felejtett zacsk\u00f3 csipsz: sz\u00e9t\u00e1zott, sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott, \u00e9s m\u00e9g r\u00e1 is l\u00e9ptek. <\/p>\n\n\n\n
Feln\u00e9ztem az \u00f3r\u00e1ra. Pontosan hatot mutatott. M\u00e9g rengeteg id\u0151m volt, m\u00edg a t\u00f6bbiek v\u00e9geznek a megbesz\u00e9l\u00e9ssel.<\/p>\n\n\n\n
Elbotork\u00e1ltam az asztalomig, \u00e9s beleestem a sz\u00e9kembe.<\/p>\n\n\n\n
Egyed\u00fcl voltam az irod\u00e1ban. A t\u00f6bbiek mind bent \u00fcltek a t\u00e1rgyal\u00f3ban. A v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k pedig m\u00e1r r\u00e9g elmentek.<\/p>\n\n\n\n
Csend volt, nyugalom, \u00e9s olyan szag, mintha valaki \u00e9vekkel kor\u00e1bban megette volna a l\u00e9gfriss\u00edt\u0151t. <\/p>\n\n\n\n
Hossz\u00fa ideig biztosan senki sem fog zavarni.<\/p>\n\n\n\n
Ki akartam \u00edrni magamb\u00f3l mindazt, ami a fejemben kavargott. H\u00e1tha jobban meg\u00e9rtem, mi t\u00f6rt\u00e9nik. \u00c9s tal\u00e1n megold\u00e1st is tal\u00e1lok.<\/p>\n\n\n\n
Kerestem egy pap\u00edrt, \u00e9s valamit, amivel \u00edrhatok.<\/p>\n\n\n\n
Ekkor megl\u00e1ttam a piros ceruz\u00e1t, ami m\u00e1r majdnem elfogyott. \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen feln\u00e9ztem arra a helyre, ahov\u00e1 a bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3cetliket szoktam ragasztani. De nem volt ott semmi.<\/p>\n\n\n\n
Pedig biztos voltam benne, hogy fel\u00edrtam: kell \u00faj piros ceruza. Most viszont nyoma sem volt.<\/p>\n\n\n\n
Kih\u00faztam a fi\u00f3kot, amibe az elt\u00f6rt ceruz\u00e1t tettem. De ezt se tal\u00e1ltam.<\/p>\n\n\n\n
Fel\u00e1lltam, el\u0151kerestem a t\u00e1sk\u00e1mat, \u00e9s megn\u00e9ztem azt a zsebet, ahova a p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9ny kulcs\u00e1t tettem. De az is \u00fcres volt.<\/p>\n\n\n\n
Ez nagyon nem tetszett.<\/p>\n\n\n\n
Minden pontosan \u00fagy \u00e1llt, mintha semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna. Mintha nem \u00fcltem volna v\u00e9gig a t\u00e1rgyal\u00e1st, nem pakoltam volna \u00f6ssze, \u00e9s nem hagytam volna el az irod\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Mintha mindezt nem \u00e9ltem volna \u00e1t m\u00e1r h\u00e1romszor.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9s m\u00e9g a busz is el\u00fct\u00f6tt egyszer.<\/p>\n\n\n\n
Most az irod\u00e1ban \u00e1lltam, \u00e9s nem a j\u00e9ghideg s\u00e1rban fek\u00fcdtem a j\u00e1rm\u0171 alatt. Ez \u00f6nmag\u00e1ban \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9seket vetett fel. Ett\u0151l a fejem \u00fagy z\u00f6rg\u00f6tt, mint egy \u00f6sszegy\u0171rt csipszes zacsk\u00f3, amit a sz\u00e9l kerget ide\u2013oda az \u00fcres utc\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
Ez m\u00e1r t\u00fal sok volt!<\/p>\n\n\n\n
Felvettem egy adag pap\u00edrt \u00e9s egy mar\u00e9k ceruz\u00e1t. Gondolkodnom kellett. Egy olyan helyen, ami nem az iroda.<\/p>\n\n\n\n
Gyors l\u00e9ptekkel kimentem az ajt\u00f3n.<\/p>\n\n\n\n
Ha valaki hi\u00e1nyolna, besz\u00e9lgessen a kaktuszommal, m\u00edg visszaj\u00f6v\u00f6k!<\/p>\n\n\n\n
A c\u00e9g\u00fcnk egy bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A nem titkolt c\u00e9l az volt, hogy felr\u00e1zz\u00e1k a kisv\u00e1rost a m\u00faltb\u00f3l, \u00e9s bevezess\u00e9k a huszonegyedik sz\u00e1zadba. Az als\u00f3 szinten \u00fczletek sorakoztak, fel\u00fcl pedig irod\u00e1k v\u00e1rt\u00e1k az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket \u2013 b\u00e1r ilyenb\u0151l ritk\u00e1n akadt. Az eg\u00e9szet egy tizen\u00f6t m\u00e9ter magasan \u00e1ll\u00f3, h\u00e1rom l\u00e1bon egyens\u00falyoz\u00f3 k\u00f6r alak\u00fa \u00e9tterem koron\u00e1zta meg. A hangulat ink\u00e1bb egy r\u00e9gi sci\u2013fi d\u00edszlet\u00e9t id\u00e9zte, mintsem a modern gasztron\u00f3mi\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Sehol a vil\u00e1gon nem lehetett olyan panor\u00e1m\u00e1t tal\u00e1lni, mint odaf\u00f6nt, a helyen, amit mi csak \u00edgy h\u00edvtunk: a Cs\u00e9sze.<\/p>\n\n\n\n
Az egyik oldalon a vend\u00e9gek a k\u00f6zeli marhatelepet n\u00e9zegethett\u00e9k, \u00edgy nem kellett tal\u00e1lgatniuk, honnan sz\u00e1rmazik a hamburger egyik alapanyaga. A m\u00e1sik oldalon pedig a v\u00e9gtelen sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ld h\u00faz\u00f3dott, ahol a b\u00faza n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t lehetett figyelemmel k\u00eds\u00e9rni \u2013 a hamburger m\u00e1sik hozz\u00e1val\u00f3ja. A t\u00f6bbit ink\u00e1bb ne firtassuk.<\/p>\n\n\n\n
Amikor kisz\u00e1lltam a liftb\u0151l, a takar\u00edt\u00f3 J\u00f3zsit lesz\u00e1m\u00edtva senki sem volt odaf\u00f6nt. Az \u00edratlan szab\u00e1ly szerint a kisv\u00e1rosban minden \u00f6t \u00f3rakor bez\u00e1rt. Csak a f\u0151n\u00f6k\u00f6m ragaszkodott hozz\u00e1, hogy hatig nyitva legy\u00fcnk \u2013 de soha egyetlen v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 sem t\u00e9vedt be olyan k\u00e9s\u0151n. <\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9ttermen is l\u00e1tszott, hogy m\u00e1r a hosszabb t\u00e9li sz\u00fcnetre k\u00e9sz\u00fclnek. A sz\u00e9keket felpakolt\u00e1k az asztalokra, a kiszolg\u00e1l\u00f3\u2013ablakok red\u0151nyeit pedig leh\u00fazt\u00e1k. Egyed\u00fcl a leveg\u0151ben terjeng\u0151 \u00e9telszag \u00e1rulkodott arr\u00f3l, hogy nemr\u00e9g m\u00e9g emberek t\u00f6mt\u00e9k tele a hasukat. <\/p>\n\n\n\n
Ekkor hangosan megkordult a gyomrom. J\u00f3 eml\u00e9keztet\u0151 volt, hogy aznap szinte semmit sem ettem. \u00c9s ha j\u00f3l sz\u00e1moltam, m\u00e1r negyedszer \u00e9ltem \u00fajra ugyanazt a napot \u2013 minden alkalommal lemaradva az \u00e9tkez\u00e9sekr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Fen\u00e9be! Olyan k\u00f6zel voltam, hogy v\u00e9gre megkapjam a pizz\u00e1mat! De pont az utols\u00f3 pillanatban ragadott el a s\u00f6t\u00e9tlila k\u00f6d.<\/p>\n\n\n\n
Most sem volt es\u00e9ly r\u00e1, hogy tal\u00e1ljak b\u00e1rmit, amivel csillap\u00edthatn\u00e1m az \u00e9hs\u00e9gemet. Ink\u00e1bb kerestem egy helyet, ahol nyugodtan gondolkodhatok.<\/p>\n\n\n\n
Le\u00fcltem az egyik asztalhoz, k\u00f6rben\u00e9ztem, h\u00e1tha m\u00e9gis maradt valaki, akit\u0151l k\u00e9rhetek valami ennival\u00f3t. De csak a t\u00e1voli suhog\u00e1st hallottam amin J\u00f3zsi \u00e9pp a m\u00falt nyomait pr\u00f3b\u00e1lta felt\u00f6r\u00f6lni.<\/p>\n\n\n\n
\u0150 kiss\u00e9 egyszer\u0171en gondolkod\u00f3 ember volt, de pont ez\u00e9rt mindenki szerette.<\/p>\n\n\n\n
El\u0151vettem a magammal hozott pap\u00edrokat \u00e9s ceruz\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n
Le kellett \u00edrnom a gondolataimat!<\/p>\n\n\n\n