A busz tal\u00e1n nem is haladt, csak lebegett egy s\u0171r\u0171, s\u00f6t\u00e9t massz\u00e1ban. A motor egyenletes z\u00fag\u00e1sa altat\u00f3an hat, \u00e9s ahogy a fejek egyenletesen d\u00fcl\u00f6ng\u00e9lnek a csendben, arra gondolok, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6bben is alszanak.<\/p>\n\n\n\n
F\u00e1radtan n\u00e9zek kifel\u00e9 az ablakon, de nincs semmi, amit l\u00e1thatn\u00e9k. Odakint minden t\u00f6k\u00e9letesen fekete. Az \u00fcvegen elken\u0151d\u00f6tt es\u0151cseppeken k\u00edv\u00fcl csak a kapucni al\u00f3l el\u0151t\u0171n\u0151 ny\u00fazott arcomat l\u00e1ttam.<\/p>\n\n\n\n
Az eg\u00e9sz olyan, mintha most is csak egy \u00e1lomban lenn\u00e9nk. De h\u00e1t nem ezt \u00e9reztem mostan\u00e1ban?<\/p>\n\n\n\n
Er\u0151sen szor\u00edtom a telefonomat, \u00e9s n\u00e9ha-n\u00e9ha megn\u00e9zem a k\u00e9peket a balesetr\u0151l. Ez az egyetlen bizony\u00edt\u00e9kom arra, hogy valami furcsa t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r igaz\u00e1ndib\u00f3l nincs ebben semmi k\u00fcl\u00f6nleges. Egy busz t\u00fal gyors volt, \u00e9s csak a f\u00fcv\u00f6n tudott meg\u00e1llni. Ilyen bizony\u00e1ra sokszor megt\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n\n
Ak\u00e1rhogy is, v\u00e9gre a buszon vagyok.<\/p>\n\n\n\n
Itt meleg van, \u00e9s b\u00e1r mindent \u00e1tj\u00e1r az a bizonyos es\u0151 ut\u00e1ni szag – mintha egy lav\u00f3rban f\u0151zn\u00e9nk egy sokat haszn\u00e1lt t\u00farabakancsot -, ez most m\u00e9gis valahogy j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n
Ez a hazat\u00e9r\u00e9s illata! Azt jelenti, hogy a f\u00e1raszt\u00f3, er\u0151pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 napjaim hamarosan t\u00e9nyleg a v\u00e9g\u00fckh\u00f6z k\u00f6zelednek. <\/p>\n\n\n\n
Nemsok\u00e1ra otthon leszek, rendelek egy pizz\u00e1t, \u00e9s am\u00edg meg\u00e9rkezik, elmer\u00fcl\u00f6k egy k\u00e1d forr\u00f3 v\u00edzben. <\/p>\n\n\n\n
Ut\u00e1na pedig napokig csak filmeket fogok n\u00e9zni.<\/p>\n\n\n\n
Most m\u00e1r minden rendben lesz.<\/p>\n\n\n\n
Az egyenletes z\u00fag\u00e1s megv\u00e1ltozott. A kinti s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben l\u00e1mp\u00e1k jelentek meg, egyre t\u00f6bb \u00e9s egyre er\u0151sebbek.<\/p>\n\n\n\n
Be\u00e9rt\u00fcnk a f\u0151v\u00e1rosba.<\/p>\n\n\n\n
A busz hamarosan meg\u00e1llt, \u00e9s \u00e9n lesz\u00e1lltam.<\/p>\n\n\n\n
A j\u00f3les\u0151 melegb\u0151l visszajutottam a j\u00e9ghideg es\u0151be. De m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edtott, hiszen majdnem a lak\u00e1sommal szemben \u00e1lltam.<\/p>\n\n\n\n
Egy sz\u00fcrke n\u00e9gyszintes h\u00e1zban laktam, ami nappal sem volt sokkal sz\u00ednesebb. De \u00fagy ritk\u00e1n l\u00e1ttam, mert szinte mindig csak k\u00e9s\u0151 este \u00e9rkeztem haza. A h\u00e9tv\u00e9genk\u00e9nt pedig nem j\u00e1rtam el otthonr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9ppen ez\u00e9rt is d\u00f6nt\u00f6ttem \u00fagy, hogy a v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n lakom, k\u00f6zel a buszmeg\u00e1ll\u00f3hoz.<\/p>\n\n\n\n
Elindultam a h\u00e1z fel\u00e9 nem t\u00f6r\u0151dve a pocsoly\u00e1kkal. M\u00e1r annyira vizes voltam, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n
Elhaladtam a nyolc postal\u00e1da mellett, ahol az utols\u00f3b\u00f3l k\u00e9t megs\u00e1rgult bor\u00edt\u00e9k l\u00f3gott ki ki tudja mi\u00f3ta.<\/p>\n\n\n\n
El\u0151hal\u00e1sztam a kulcsomat \u00e9s kinyitottam a vastag r\u00e1csos ajt\u00f3t, majd bel\u00e9ptem az \u00e9p\u00fcletbe.<\/p>\n\n\n\n
A f\u00f6ldszinten volt egy hirdet\u0151t\u00e1bla, amin a lak\u00f3k egym\u00e1snak \u00fczentek. Valaki m\u00e9g mindig a narancss\u00e1rga sepr\u0171j\u00e9t kereste sikertelen\u00fcl. Pedig a megtal\u00e1l\u00f3nak h\u00e1rom kaktuszt is aj\u00e1nd\u00e9kozna \u00f6r\u00f6m\u00e9ben!<\/p>\n\n\n\n
Elindultam felfel\u00e9 a l\u00e9pcs\u0151n a negyedikre, ahol a lak\u00e1som volt. A harmadikon viszont meg\u00e1lltam. Levettem a cuppog\u00f3s cip\u0151imet, majd a lehet\u0151 leghalkabban, szinte l\u00e1thatatlanul pr\u00f3b\u00e1ltam elosonni a g\u00f6nd\u00f6rhaj\u00fa szomsz\u00e9dom ajtaja el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n
Csak ne most j\u00f6jj\u00f6n ki \u2013 gondoltam \u2013, mert a v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g sz\u00f3ba kellene elegyednem vele. Vagy, ami m\u00e1r t\u00e9nyleg az elk\u00e9pzelhetetlen kateg\u00f3ri\u00e1ja lenne: megh\u00edvna egy kis t\u00e1rsalg\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n
A mai nap m\u00e1r \u00edgy is tele volt lehetetlens\u00e9ggel; ehhez k\u00e9pest, hogy \u00e9n egy l\u00e1nnyal kettesben legyek, m\u00e1r t\u00e9nyleg csak valami alternat\u00edv val\u00f3s\u00e1gban fordulhatna el\u0151. <\/p>\n\n\n\n
Fel\u00e9rtem a legfels\u0151 emeletre, \u00e9s \u00e9pp a kulcsommal \u00fcgyk\u00f6dtem, amikor term\u00e9szetesen lekapcsolt a l\u00e1mpa. Vakon pr\u00f3b\u00e1ltam kitapogatni a kulcslyukat, k\u00f6zben az jutott eszembe, hogy Tam\u00e1s ezt m\u00e9g s\u00f6t\u00e9tben, csukott szemmel, h\u00e1trak\u00f6t\u00f6tt k\u00e9zzel \u00e9s v\u00edz alatt is meg tudn\u00e1 szerelni. \u00c9s m\u00e9g \u00edgy is gyorsabban v\u00e9gezne, mint ahogy egy okosh\u0171t\u0151 \u00e9szrevenn\u00e9, hogy be lett kapcsolva.<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r Tam\u00e1st ismerve, val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy ink\u00e1bb sz\u00e9tszedn\u00e9 az eg\u00e9szet, \u00e9s rak\u00e9t\u00e1t \u00e9p\u00edtene bel\u0151le. <\/p>\n\n\n\n
Nagy nehezen v\u00e9gre be\u00e9rtem a lak\u00e1somba, \u00e9s becsuktam magam m\u00f6g\u00f6tt az ajt\u00f3t. Az otthon semmivel sem \u00f6sszet\u00e9veszthet\u0151 illata nagy \u00f6r\u00f6mmel vetette m\u00e1r mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Most m\u00e1r t\u00e9nyleg haza\u00e9rtem, v\u00e9ge a furcsa napnak. A j\u00f3l ismert, meleg lak\u00e1somban \u00e1lltam. Nem volt feladat, nem volt munka, \u00e9s nem v\u00e1rt r\u00e1m semmi kellemetlen meglepet\u00e9s. V\u00e9gre minden a hely\u00e9re r\u00e1z\u00f3dott.<\/p>\n\n\n\n
A bej\u00e1ratn\u00e1l mindj\u00e1rt ledobtam a teljesen \u00e1t\u00e1zott ruh\u00e1imat: fekete kab\u00e1t, fekete p\u00f3l\u00f3, fekete nadr\u00e1g, fekete cip\u0151. Mindenem fekete volt, hogy egyszer\u0171bb legyen a mos\u00e1s. Nem szerettem ezzel vacakolni. Az ajt\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben v\u00e1rakoz\u00f3 fekete kupacok egyet\u00e9rt\u0151en b\u00f3logattak.<\/p>\n\n\n\n
De most nem t\u00f6r\u0151dtem semmivel, mert \u00fagy \u00e9reztem, hogy ennyi munka \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1s ut\u00e1n most m\u00e1r t\u00e9nyleg pihenhetek. Meg ehetek is v\u00e9gre, mert erre sem maradt m\u00e9g id\u0151m.<\/p>\n\n\n\n
Bementem a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ba, hogy kinyissam a csapot \u00e9s teleengedjem a k\u00e1dat forr\u00f3 v\u00edzzel. Majd visszaballagtam \u00e9s a ruhakupacb\u00f3l kikerestem a telefonomat \u00e9s m\u00e1ris megnyitottam a pizz\u00e1z\u00f3 programj\u00e1t: Olasz Vill\u00e1m – Ha gyorsan kell a dolce vita!<\/em><\/p>\n\n\n\n Igen, pont erre volt sz\u00fcks\u00e9gem! Gyorsan kiv\u00e1lasztottam a kedvenc pizz\u00e1mat, \u00e9s elk\u00fcldtem a megrendel\u00e9st. Ut\u00e1na a telefonomat felraktam a k\u00f6zeli polcra a kaktusz mell\u00e9.<\/p>\n\n\n\n Ezt akkor kaptam, amikor megtal\u00e1ltam valaki elveszett papucs\u00e1nak p\u00e1rj\u00e1t. Eredetileg h\u00e1rom volt bel\u0151l\u00fck, de ez az egy maradt meg. F\u00e9ny \u00e9s minden inger n\u00e9lk\u00fcl az \u00f6r\u00f6k t\u00fal\u00e9l\u0151. Pont, mint \u00e9n.<\/p>\n\n\n\n Elz\u00e1rtam a vizet \u00e9s belefek\u00fcdtem a k\u00e1dba.<\/p>\n\n\n\n Ahogy elmer\u00fcltem a forr\u00f3 v\u00edzben, minden bossz\u00fas\u00e1gom \u00fagy p\u00e1rolgott el, mint a v\u00edzcseppek a ny\u00e1ri aszfalton \u2013 el\u0151sz\u00f6r sisteregtek, majd nyomtalanul elt\u0171ntek.<\/p>\n\n\n\n A f\u00e1radts\u00e1g \u00e9s minden ideges\u00edt\u0151 apr\u00f3s\u00e1g mintha soha nem is lett volna. A k\u00e1d melege mindent kisim\u00edtott, most t\u00e9nyleg otthon voltam. Semmi m\u00e1s nem sz\u00e1m\u00edtott. <\/p>\n\n\n\n Lassan becsuktam a szememet \u00e9s csak \u00e9lveztem az \u00e9letet.<\/p>\n\n\n\n Csengettek. Kipattantak a szemeim, \u00e9s \u00e9n is a k\u00e1db\u00f3l. \u2013 Mindj\u00e1rt! \u2013 ki\u00e1ltottam ki mikor v\u00e9gre megtal\u00e1ltam.<\/p>\n\n\n\n Fel\u00e1lltam, szemben velem az \u00f3ra t\u00edz huszonegyet mutatott. Legal\u00e1bb f\u00e9l \u00f3r\u00e1t aludtam!<\/p>\n\n\n\n Lenyomtam a kilincset, \u00e9s kinyitottam az ajt\u00f3t. Mint egy \u00f3ri\u00e1si hull\u00e1m, \u00fagy \u00f6ml\u00f6tt r\u00e1m a s\u00f6t\u00e9tlila k\u00f6d. Mire megmozdulhattam volna, m\u00e1r beleette mag\u00e1t a t\u00fcd\u0151mbe, a b\u0151r\u00f6mbe, a gondolataimba. <\/p>\n\n\n\n Nem kaptam leveg\u0151t!
A francba! Elaludtam!<\/p>\n\n\n\n
Rohantam a bej\u00e1rati ajt\u00f3 fel\u00e9, menet k\u00f6zben kaptam fel a f\u00fcrd\u0151k\u00f6ppenyemet. Az el\u0151szob\u00e1ban megtorpantam, majd lehajoltam a legut\u00f3bbi vizes ruhakupacra, hogy megkeressem a p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1mat. Persze ez is fekete volt.<\/p>\n\n\n\n
Minden elt\u0171nt, csak a s\u00f6t\u00e9tlila felh\u0151 vett k\u00f6r\u00fcl. M\u00e9g az \u00edze, a szaga is s\u00f6t\u00e9tlila volt.
Elt\u0171ntek az \u00e9rz\u00e9sek is \u00e9s azt se tudtam, merre van a felfel\u00e9 vagy a lefel\u00e9.
Egy pillanatra mintha bubor\u00e9kokat l\u00e1ttam volna, azt\u00e1n egy er\u0151s r\u00e1nt\u00e1st \u00e9reztem \u2013 \u00e9s kiestem a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n