Fel\u00e1lltam \u00e9s automatikusan elkezdtem letakar\u00edtani magamr\u00f3l a park sar\u00e1t. A kutya persze addigra elt\u0171nt. \u0150t valahogy nem zavarta, hogy \u00e1testem rajta. Ment tov\u00e1bb, megjel\u00f6lte a legk\u00f6zelebbi f\u00e1t, \u00e9s becs\u00f6rtetett a boz\u00f3tosba.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9n pedig pr\u00f3b\u00e1ltam rendezni a gondolataimat. Ez az eg\u00e9sz egyre furcs\u00e1bb lett.
Most m\u00e1r biztos vagyok benne, hogy ez volt az a n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa, amelyiken k\u00e9tszer is \u00e1testem \u2013 m\u00e1rmint \u00e1lmomban. Mindk\u00e9t alkalommal teljesen elmer\u00fcltem a gondolataimban, azt\u00e1n hirtelen k\u00f6zelebbr\u0151l ismerkedtem a f\u0171vel \u2013 an\u00e9lk\u00fcl, hogy ezt magamt\u00f3l akartam volna. De h\u00e1t ott volt az a kutya, meg a gravit\u00e1ci\u00f3, \u00e9n meg m\u00e1ris a f\u00f6ld\u00f6n tal\u00e1ltam magam.
\u00c9s nem ak\u00e1rmelyik kutya volt: pontosan az, amelyik most is elt\u0171nt a bokorban \u2013 ugyanazzal a jellegzetes folttal az oldal\u00e1n.
Ebben teljesen biztos vagyok!<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r nem fogok ut\u00e1na menni \u00e9s megkeresni. M\u00e9giscsak s\u00f6t\u00e9t volt, \u00e9s szakadt a j\u00e9ghideg es\u0151. Lehet, hogy meg sem tal\u00e1ln\u00e1m. Vagy egy m\u00e1sik kuty\u00e1val futok \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n
Ezen kicsit elgondolkodtam, mik\u00f6zben folytattam az utamat a buszmeg\u00e1ll\u00f3 fel\u00e9. A cip\u0151im lelkesen cuppogtak, jelezve, hogy t\u00f6bb a v\u00edz benne, mint a l\u00e1b.<\/p>\n\n\n\n
Az\u00e9rt m\u00e9giscsak s\u00f6t\u00e9t volt. Biztosan ugyanazt a kuty\u00e1t l\u00e1ttam? De h\u00e1t ott volt az a folt az oldal\u00e1n!
Vajon mennyi es\u00e9lye van annak, hogy este a parkban k\u00e9t hasonl\u00f3 sz\u0151r\u0151s n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa van, ugyanolyan folttal, \u00e9n pedig mindkett\u0151n \u00e1tesek?
Ez \u00e9ppen annyira val\u00f3szer\u0171tlen, minthogy a szomsz\u00e9d g\u00f6nd\u00f6rhaj\u00fa egy gyertyaf\u00e9nyes vacsor\u00e1ra h\u00edv engem.
B\u00e1r a matek szerint k\u00e9t egyforma kutya m\u00e9g \u00f6sszej\u00f6het. De hogy \u00e9n a l\u00e1nnyal? Azt ink\u00e1bb m\u00e1r a statisztikusok sem pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k modellezni.
R\u00e1ad\u00e1sul nem is k\u00e9t eb volt, hanem h\u00e1rom!
Kezdtem elveszteni a fonalat. Hiszen az el\u0151z\u0151ket csak \u00e1lmodtam, vagy nem?<\/p>\n\n\n\n
Persze, kuty\u00e1kr\u00f3l \u00e1lmodok, meg arr\u00f3l, hogy \u00e1tesek rajtuk. Azt hiszem, ez\u00fattal t\u00fals\u00e1gosan kimer\u00fcltem, \u00e9s a fejem ilyen form\u00e1ban akarja jelezni, hogy pihennem kell.<\/p>\n\n\n\n
Meg\u00e9rkeztem a gyalogos l\u00e1mp\u00e1hoz, ami pont el\u0151ttem lett piros. Mint mindig.
Eln\u00e9ztem balra, majd jobbra, \u00e9s megint balra. Ahogy v\u00e1rhat\u00f3 volt, egyetlen aut\u00f3 sem bukkant el\u0151.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1tpillantottam a t\u00faloldalra, ahol valamikor egy szobor \u00e1llt. Amikor az els\u0151 \u00e9vemet kezdtem a c\u00e9gn\u00e9l, reggelente \u00e9s est\u00e9nk\u00e9nt rendszeresen elmentem mellette. Sokszor elgondolkodtam, hogy mit akarhat \u00e1br\u00e1zolni. Olyan volt, mint ami megrekedt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kiford\u00edtott betonkever\u0151 k\u00f6z\u00f6tt.
Valakinek m\u00e9gis tetszhetett, mert p\u00e1r h\u00f3nap m\u00falva nyomtalanul elt\u0171nt. Csak az \u00fcres talapzat maradt, rajta egy v\u00e1za \u2013 de vir\u00e1g soha nem ker\u00fclt bele.<\/p>\n\n\n\n
M\u00edg v\u00e1rtam, a kuty\u00e1s esem\u00e9ny kezdett az id\u0151 hom\u00e1ly\u00e1ba veszni, \u00e9s m\u00e1r arra gondoltam, hogy tal\u00e1n meg sem t\u00f6rt\u00e9nt. Ez\u00fattal is csak k\u00e9pzeltem. Az \u00e1lmok \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g t\u00fals\u00e1gosan is egyform\u00e1k voltak.<\/p>\n\n\n\n
De azt\u00e1n len\u00e9ztem a ruh\u00e1mra \u00e9s a s\u00e1ros foltokra, az egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9kokra, hogy \u00e9n bizony k\u00f6zeli kapcsolatba ker\u00fcltem a nedves f\u00f6lddel.
Bizony\u00edt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9reztem, hogy ez most fontos \u2013 de a gondolatom megszakadt, mert a l\u00e1mpa z\u00f6ldre v\u00e1ltott. \u00c9n pedig gyorsan \u00e1tmentem, miel\u0151tt meggondolja mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Be\u00e9rtem ahhoz a n\u00e9h\u00e1ny l\u00e1mp\u00e1hoz, ami a buszmeg\u00e1ll\u00f3t vil\u00e1g\u00edtotta meg. N\u00e9h\u00e1ny ember m\u00e1r itt \u00e1csorgott a k\u00f6zeli nagy fa alatt.
Alaposan megn\u00e9ztem \u0151ket. Ott \u00e1llt k\u00e9t egyetemista sr\u00e1c: egyiknek k\u00e9k sapka, m\u00e1siknak barna kapucni takarta az arc\u00e1t. F\u00f6l\u00f6tt\u00fck a f\u00e1ba egy sz\u00edv volt faragva \u2013 Juci \u00e9s J\u00f3zsi. Ez egy v\u00e9gzetes kapcsolat lehetett, mert valaki egy m\u00e9rges hal\u00e1lfejet rajzolt J\u00f3zsi nev\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n
Ott \u00e1llt a l\u00e1ny is az eserny\u0151vel \u00e9s a k\u00f6nyvvel. Mellette pedig az \u00f6reg n\u00e9ni, aki mintha egy mesek\u00f6nyv szerepl\u0151je lenne.<\/p>\n\n\n\n
Minden pontosan \u00fagy, mint ahogyan az \u00e1lmomban l\u00e1ttam. A hasonl\u00f3s\u00e1g kezdett ijeszt\u0151 lenni. El\u0151bb a kutya, most pedig az emberek!<\/p>\n\n\n\n
De m\u00e9gsem! A lila vir\u00e1gos kisl\u00e1nyt nem l\u00e1ttam, ahogyan a s\u00e1rga es\u0151kab\u00e1tos f\u00e9rfit sem. B\u00e1r ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, \u0151t csak a baleset ut\u00e1n l\u00e1ttam.<\/p>\n\n\n\n
Meg\u00e1lltam azon a kis darab betonon, amit a helyiek nagylelk\u0171en buszmeg\u00e1ll\u00f3nak neveztek. El\u0151vettem a telefonomat, hogy megn\u00e9zzem az id\u0151t. M\u00e9g kilenc perc maradt a busz \u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig.<\/p>\n\n\n\n
Automatikusan elind\u00edtottam a kedvenc z\u00f6ld szm\u00f6tyis j\u00e1t\u00e9komat, majd gyorsan becsuktam.<\/p>\n\n\n\n
Eddig minden pontosan \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nt, mint az \u00e1lmomban! Ott voltak a v\u00e1rakoz\u00f3 utasok a fa alatt, ott volt a kutya is. Meg a t\u00e1rgyal\u00e1s is az irod\u00e1ban. B\u00e1r ez ut\u00f3bbi mindig nagyon hasonl\u00f3an zajlott, \u00edgy ebben nem lehettem biztos. Ahogyan a k\u00f6zelemben \u00e1ll\u00f3 emberekben sem. De a kutya! Az nem lehetett v\u00e9letlen!<\/p>\n\n\n\n
Ahogy \u00edgy gondolkodtam \u00e9s len\u00e9ztem a s\u00e1ros nadr\u00e1gomra megl\u00e1ttam, hol is \u00e1llok pontosan.
Ez a meg\u00e1ll\u00f3 v\u00e9ge volt! Pont ide \u00e1lltam, ahogyan minden este is tettem.<\/p>\n\n\n\n
Ahol az \u00e1lmomban el\u00fct\u00f6tt a busz.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 H\u00fclyes\u00e9g az eg\u00e9sz \u2013 gondoltam, de ink\u00e1bb \u00e1tmentem a fa al\u00e1 a t\u00f6bbiekhez.<\/p>\n\n\n\n
Az egyetemista sr\u00e1cok lelkesen vitatkoztak a fizik\u00e1r\u00f3l. Kivettem az id\u0151utaz\u00e1s<\/em> sz\u00f3t, m\u00edg a m\u00e1sik azzal reag\u00e1lt, hogy nincs r\u00e1 bizony\u00edt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Na persze, id\u0151utaz\u00e1s! Egyik kedvenc t\u00e9m\u00e1m volt a sci-fi filmek k\u00f6z\u00f6tt! Vajon mit v\u00e1ltoztatn\u00e9k meg a mai napban, ha reggel felkeln\u00e9k \u00e9s ugyan ez a reggel lenne?<\/p>\n\n\n\n H\u00e1t. Nem tudom. Sok mindent nem tudn\u00e9k m\u00e1sk\u00e9ppen csin\u00e1lni. A napom ugyanolyan f\u00e1raszt\u00f3 lenne.<\/p>\n\n\n\n De az id\u0151utaz\u00e1s \u00fagysem lehets\u00e9ges. Ahogy a sr\u00e1c is mondta: nincs r\u00e1 bizony\u00edt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Hm. Bizony\u00edt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Lesz itt mindj\u00e1rt bizony\u00edt\u00e9k!<\/p>\n\n\n\n M\u00e1rmint nem az id\u0151utaz\u00e1sra, hanem arra, hogy most \u00e1lmodom, vagy m\u00e9gsem! Vide\u00f3t k\u00e9sz\u00edtek a buszr\u00f3l!<\/p>\n\n\n\n Persze csak akkor, ha t\u00e9nyleg lesz baleset. V\u00e9gre kider\u00fcl, hogy mindez a val\u00f3s\u00e1g, vagy csak az agyam sz\u00fclem\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n El\u0151k\u00e9sz\u00edtettem a telefonomat, m\u00e9g \u00e9ppen id\u0151ben, mert egy \u00e9les csikorg\u00e1st hallottam.<\/p>\n\n\n\n Mi a fene t\u00f6rt\u00e9nik velem?<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n