Mikl\u00f3s egy \u00fajabb \u00e1br\u00e1t tett fel a kijelz\u0151re, amin k\u00e9k \u00e9s piros vonalak mutattak valami fontosat. Persze ebb\u0151l sem \u00e9rtettem semmit, hasonl\u00f3an az el\u0151z\u0151 sz\u00e1z \u00e1br\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e1r r\u00e9gen elvesztettem a fonalat \u2013 s\u0151t, m\u00e1r az eg\u00e9sz fonalgy\u00e1rat is!<\/p>\n\n\n\n
A fejemben csak a kor\u00e1bbi esem\u00e9nyek kavarogtak. M\u00e1r azt sem tudtam, \u00e9bren \u00fcl\u00f6k-e a t\u00e1rgyal\u00f3ban, vagy csak a f\u00fcrd\u0151k\u00e1dban alszom, \u00e9s Mikl\u00f3s prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00e1lmodom. <\/p>\n\n\n\n
\u00c9s mindennek a k\u00f6zep\u00e9n ott volt a busz, ami j\u00f6tt \u00e9s egyszer\u0171en el\u00fct\u00f6tt. De m\u00e9gsem.<\/p>\n\n\n\n
Az eg\u00e9sz sz\u00fcrre\u00e1lis volt! <\/p>\n\n\n\n
Semmi m\u00e1st nem akartam, csak hogy v\u00e9gre hazamehessek \u00e9s v\u00e9get \u00e9rjen ez az \u00e1lom. Vagy r\u00e9m\u00e1lom? <\/p>\n\n\n\n
Vagy ak\u00e1rmi is ez?<\/p>\n\n\n\n
A f\u0151n\u00f6k\u00f6m mobilj\u00e1nak \u00e9les csippant\u00e1sa r\u00e1ntott vissza a val\u00f3s\u00e1gba.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Sajn\u00e1lom fi\u00fak \u2013 mondta. \u2013 \u00c9ppen a legizgalmasabb r\u00e9szn\u00e9l tartunk, de sajnos be kell fejezn\u00fcnk. Nemsok\u00e1ra kezd\u0151dik az online konferencia, \u00e9s addigra mindenk\u00e9ppen otthon akarok lenni. Ez nagyon fontos! K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m mindenkinek az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st! J\u00f3 munk\u00e1t!<\/p>\n\n\n\n
A t\u00e1rgyal\u00f3 ebben a pillanatban \u00e1talakult.<\/p>\n\n\n\n
Mikl\u00f3s felkapcsolta a villanyt \u00e9s elkezdte kikapcsolni \u00e9s elpakolni a technik\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A f\u0151n\u00f6k\u00f6m is lecsukta a laptopj\u00e1t, majd zajos mozdulattal h\u00e1tratolta a sz\u00e9k\u00e9t, fel\u00e1llt \u00e9s elhagyta a szob\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Tam\u00e1sba is visszat\u00e9rt az \u00e9let. H\u00e1rmat pislogott, majd a szeme f\u00f3kuszba \u00e1llt. Szinte hallottam, ahogy bel\u00fcl megindulnak a fogaskerekek, felp\u00f6r\u00f6g a processzor, \u00e9s lefut egy rendszerellen\u0151rz\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n
Egyetlen j\u00f3l kisz\u00e1m\u00edtott gyors mozdulattal fel\u00e1llt \u00e9s m\u00e9g ugyan azzal a lend\u00fclettel kiment az ajt\u00f3n.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9n messze lemaradtam m\u00f6g\u00f6tt\u00fck. Nagy nehezen \u00f6sszeszedtem \u00e9s sorba raktam kimerevedett v\u00e9gtagjaimat. Ut\u00e1na megpr\u00f3b\u00e1ltam \u00fagy kimenni a t\u00e1rgyal\u00f3b\u00f3l, hogy k\u00f6zben ne menjek neki semminek.<\/p>\n\n\n\n
A cikk-cakkos, darabos mozg\u00e1som l\u00e1tt\u00e1n egy balerina gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl felsz\u00e1llna az els\u0151 galaxisj\u00e1ratra, csakhogy biztosan ne kelljen ezt a p\u00e1ratlan koreogr\u00e1fi\u00e1t m\u00e9g egyszer megtapasztalnia.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
V\u00e9gre el\u00e9rtem az asztalomat \u00e9s egyenesen beleestem a sz\u00e9kembe.<\/p>\n\n\n\n
Rettenetesen f\u00e1radtnak \u00e9reztem magam. <\/p>\n\n\n\n
Automatikusan elkezdtem a pap\u00edrjaimat \u00e9s a ceruz\u00e1imat rendezni. K\u00f6zben azon gondolkodtam, mi a fene is t\u00f6rt\u00e9nik velem? A hossz\u00fa megbesz\u00e9l\u00e9s alatt nem siker\u00fclt fel\u00e9brednem. N\u00e9h\u00e1nyszor m\u00e9g \u00f6ssze is szurk\u00e1ltam magam, de az sem seg\u00edtett. Minden jel arra utalt, hogy most nem \u00e1lmodtam.<\/p>\n\n\n\n
De akkor az el\u0151z\u0151 k\u00e9t alkalom mi volt? Elaludtam a t\u00e1rgyal\u00e1son, \u00e9s abban az \u00e1lomban megint elaludtam, ahol el\u00fct\u00f6tt egy busz?<\/p>\n\n\n\n
Nem \u00e9rtettem m\u00e1r semmit! Minden \u00e9ppen olyan kavarg\u00f3 k\u00f6d volt, mint az a s\u00f6t\u00e9tlila valami, ami elragadott. Pont az el\u0151tt, hogy \u00e1tvettem volna a pizz\u00e1mat! Roppant bosszant\u00f3!<\/p>\n\n\n\n
Valaki meg\u00e1llt az asztalom mellett. Amikor feln\u00e9ztem, a f\u0151n\u00f6k\u00f6met l\u00e1ttam.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u00d6r\u00fcl\u00f6k, hogy m\u00e9g bent tal\u00e1ltalak! \u2013 kezdett bele. \u2013 Tudom, hogy elfoglalt vagy a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n, meg kezd\u0151dnek az \u00fcnnepek is. De nagyon fontos lenne, ha ezeket a list\u00e1kat ellen\u0151rizn\u00e9d, \u00e9s vas\u00e1rnap estig \u00e1tk\u00fclden\u00e9d a sz\u00e1m\u00edt\u00e1saidat. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m! Sz\u00e1m\u00edtok r\u00e1d! Mindannyian sz\u00e1m\u00edtunk r\u00e1d! Te vagy a c\u00e9g legfontosabb embere!<\/p>\n\n\n\n
Mik\u00f6zben besz\u00e9lt, egy kupac pap\u00edrt tett az asztalomra \u00e9s m\u00e1r ment is tov\u00e1bb a t\u00f6bbiekhez. Nem v\u00e1rta meg, hogy b\u00e1rmit is mondjak.<\/p>\n\n\n\n
Kif\u00fajtam a leveg\u0151t, \u00e9s megn\u00e9ztem, mit is tartok a kezemben. Az utols\u00f3 darab piros ceruz\u00e1m volt. Ezt hegyezgettem, mik\u00f6zben a gondolataimat pr\u00f3b\u00e1ltam \u00f6sszeszedni. \u00c9szre se vettem, hogy majdnem a v\u00e9g\u00e9ig farigcs\u00e1ltam. Egy eg\u00e9szen kis darab maradt bel\u0151le.<\/p>\n\n\n\n
El\u0151vettem egy cetlit, hogy fel\u00edrjam, mindenk\u00e9ppen vegyek egy \u00faj k\u00e9szletet. De ekkor eszembe jutott, hogy ezt m\u00e1r megcsin\u00e1ltam!<\/p>\n\n\n\n
Feln\u00e9ztem szemmagass\u00e1gba, ahova eml\u00e9keim szerint a cetlit ragasztottam, de nem volt ott semmi. K\u00f6rben\u00e9ztem, m\u00e9g az asztal al\u00e1 is bekukkantottam, h\u00e1tha csak leesett. De sehol sem tal\u00e1ltam.<\/p>\n\n\n\n
Pedig biztos voltam benne, hogy ezt megcsin\u00e1ltam! De most nyoma sem volt a cetlimnek!<\/p>\n\n\n\n
Lehet, hogy m\u00e9gis \u00e1lmodtam az eg\u00e9szet. <\/p>\n\n\n\n
Felragasztottam az \u00faj cetlit. El\u0151tte j\u00f3 alaposan bekarik\u00e1ztam a feladatot, \u00e9s m\u00e9g k\u00e9tszer is al\u00e1h\u00faztam. Csak a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n
Ezut\u00e1n \u00f6sszepakoltam az asztalomon. A ceruz\u00e1imat is \u00f6sszeszedtem, majd beraktam a fi\u00f3komban.<\/p>\n\n\n\n
Ekkor egy furcsa gondolatom t\u00e1madt. Az egyik ceruz\u00e1t megfogtam, \u00e9s j\u00f3 alaposan megn\u00e9ztem. Semmi k\u00fcl\u00f6nleges nem volt raja. <\/p>\n\n\n\n
Elt\u00f6rtem, gyorsan beraktam a t\u00f6bbi mell\u00e9, \u00e9s becsuktam a fi\u00f3kot. M\u00e9g be is z\u00e1rtam <\/p>\n\n\n\n
A h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt a f\u0151n\u00f6k\u00f6m felki\u00e1ltott, hogy mindj\u00e1rt elk\u00e9sik. Megfordultam \u00e9s l\u00e1ttam, ahogy egy \u201eSz\u00e9p est\u00e9t!\u201c felki\u00e1lt\u00e1ssal kil\u00e9p az irod\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Alig csuk\u00f3dott be az ajt\u00f3, m\u00e1ris visszat\u00e9rt. Hiszen mi hogyan is t\u00f6lthetn\u00e9nk hasznosan a szabadid\u0151nket a b\u00f6lcs vez\u00e9r\u00fcnk \u00fatmutat\u00e1si alapj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
\u00cdgy kaptunk n\u00e9h\u00e1ny praktikus tan\u00e1csot. Majd mint aki v\u00edzi\u00f3t l\u00e1tott feln\u00e9zett, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta nagy rem\u00e9nyekkel:<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v\u00fcnk m\u00e9g sikeresebb lesz!<\/p>\n\n\n\n
Mi pedig, akik m\u00e1r ezt minden \u00e9vben \u00e1t\u00e9lt\u00fck, azonnal r\u00e1v\u00e1gtuk:<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u00cdgy lesz!<\/p>\n\n\n\n
A f\u0151n\u00f6k\u00fcnk megtal\u00e1lta a kilincset \u00e9s kinyitotta az ajt\u00f3t, hogy t\u00e1vozzon.<\/p>\n\n\n\n
De nem tartott sok id\u0151be, hogy visszat\u00e9rjen, hiszen az elmaradhatatlan kalap m\u00e9gis ott maradt. De ha m\u00e1r ott j\u00e1rt, akkor a kedvenc mott\u00f3j\u00e1t is elmondta: \u201eM\u00e9g t\u00f6bbet dolgozni, m\u00e9g jobban!\u201c<\/p>\n\n\n\n
Ezek ut\u00e1n m\u00e1r t\u00e9nyleg elhagyta az irod\u00e1t, \u00e9s aznap nem l\u00e1ttuk t\u00f6bbet.<\/p>\n\n\n\n
Visszafordultam az asztalomhoz, ahol m\u00e9g mindig ott v\u00e1rt a nagy pap\u00edrkupac ami az \u00fcnnepek alatt a t\u00e1rsas\u00e1gom lesz. Nagy lend\u00fclettel az eg\u00e9szet bes\u00f6p\u00f6rtem a t\u00e1sk\u00e1mba.<\/p>\n\n\n\n
Ekkor megsz\u00f3lalt a telefonom. Nem az anyuk\u00e1m h\u00edvott.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Figyelj! Ugye a pr\u00e9mium term\u00e9keket nem felejtetted el beszedni a kirakatb\u00f3l?
\u2013 Nem f\u0151n\u00f6k, dehogy felejtettem el! \u2013 v\u00e1laszoltam \u2013 Ezzel kezdtem, miut\u00e1n bez\u00e1rtuk az \u00fczletet.
\u2013 \u00c9s betetted a p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9nybe?
\u2013 Igen, persze!
\u2013 Az\u00e9rt megtenn\u00e9d, hogy ellen\u0151rz\u0151d? A kulcs ott van a szok\u00e1sos helyen. De figyelj! A v\u00e9g\u00e9n a kulcsot tedd el, ink\u00e1bb n\u00e1lad legyen az \u00fcnnepek alatt.
\u2013 Rendben! \u2013 mondtam, de addigra m\u00e1r megszak\u00edtotta a vonalat.<\/p>\n\n\n\n
Egy pillanat m\u00falva m\u00e1r Mikl\u00f3s telefonja csipogott.<\/p>\n\n\n\n
Elballagtam az igazgat\u00f3i szob\u00e1ba. Ott v\u00e1rt a szekr\u00e9ny a titkos p\u00f6c\u00f6kkel \u00e9s a titkos rekesszel, amiben a kulcsot szoktuk t\u00e1rolni.<\/p>\n\n\n\n
De h\u00e1t az nem lehet ott! Most besz\u00e9ltem meg a f\u0151n\u00f6k\u00f6mmel, hogy a kulcsot hazaviszem magammal. \u00c9s \u00e9n ezt m\u00e1r meg is csin\u00e1ltam egyszer az \u2026 iz\u00e9 \u2026 \u00e1lmomban?<\/p>\n\n\n\n
Ez \u00edgy m\u00e1r t\u00e9nyleg kezd nagyon \u00f6sszekavarodni!<\/p>\n\n\n\n
Megnyomtam a titkos p\u00f6ck\u00f6t \u00e9s kiny\u00edlt a titkos rekesz. \u00c9s ott v\u00e1rt a kulcs!<\/p>\n\n\n\n
Pedig eg\u00e9szen biztosan betettem a t\u00e1sk\u00e1mba! Eml\u00e9keztem r\u00e1!<\/p>\n\n\n\n
Becsuktam a szemet egy pillanatra, de a kulcs nem t\u0171nt el. Tov\u00e1bbra is ott figyelt a titkos rekeszben.<\/p>\n\n\n\n
Megfogtam, m\u00e9g r\u00e1 is haraptam. Val\u00f3di volt.<\/p>\n\n\n\n
A fogam pedig f\u00e1jt.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A kimer\u00fclts\u00e9g, a kimer\u00fclts\u00e9g! \u2013 mondogattam magamnak, hogy tal\u00e1ljak valami magyar\u00e1zatot, mi\u00e9rt minden olyan fura k\u00f6r\u00fclettem. <\/p>\n\n\n\n
Pedig val\u00f3j\u00e1ban semmi k\u00fcl\u00f6nleges nem t\u00f6rt\u00e9nt. Minden p\u00e9nteken hazavittem a kulcsot, miut\u00e1n ellen\u0151riztem a pr\u00e9mium term\u00e9keket.<\/p>\n\n\n\n
Kinyitottam a sz\u00e9fet, \u00e9s ott tal\u00e1ltam mind a k\u00e9t dobozt, ahogyan eml\u00e9keztem r\u00e1juk. Minden teljesen norm\u00e1lis volt.<\/p>\n\n\n\n
Minden olyan, mint minden alkalommal.<\/p>\n\n\n\n
Csak ezek az \u00e1lmok fognak meg\u0151rj\u00edteni engemet!<\/p>\n\n\n\n
Bez\u00e1rtam azt az ablakot, amit a f\u0151n\u00f6k\u00f6m minden alkalommal nyitva felejtett. Azt\u00e1n visszamentem az asztalomhoz. Tam\u00e1snak \u00e9s Mikl\u00f3snak nyoma se maradt addigra. Teljesen egyed\u00fcl voltam.<\/p>\n\n\n\n
Fogtam a kulcsot, hogy a t\u00e1sk\u00e1m j\u00f3l z\u00e1rhat\u00f3 r\u00e9sz\u00e9be tegyem. De meg\u00e1lltam egy pillanatra.<\/p>\n\n\n\n
Mi van, ha m\u00e1r t\u00e9nyleg eltettem a kulcsot? De akkor most mi\u00e9rt van m\u00e9gis a kezemben? <\/p>\n\n\n\n
Ben\u00e9ztem a t\u00e1sk\u00e1mba a szokott helyre, de csak egy \u00fcres zseb pislogott vissza r\u00e1m meglepetten. <\/p>\n\n\n\n
S\u00f3hajtottam egyet, \u00e9s beraktam a kulcsot oda, ahova mindig is tettem.<\/p>\n\n\n\n
Mi\u00e9rt van az, hogy az \u00e1lmaim olyan val\u00f3s\u00e1gosak voltak, mik\u00f6zben nem t\u00f6rt\u00e9ntek meg?<\/p>\n\n\n\n
Felvettem a kab\u00e1tomat, majd m\u00e9g egyszer k\u00f6rbej\u00e1rtam az irod\u00e1t \u00e9gve felejtett l\u00e1mp\u00e1k ut\u00e1n kutatva. Egyet sem tal\u00e1ltam. Lekapcsoltam az utols\u00f3t \u00e9s t\u00e1voztam.<\/p>\n\n\n\n
V\u00e1rt r\u00e1m a hideg, az es\u0151 meg a s\u00e9ta a parkban.<\/p>\n\n\n\n