Rem\u00e9ltem, hogy amikor ki\u00e9rek az \u00e9p\u00fcletb\u0151l, akkor egy kellemes p\u00e1lmaf\u00e1s szigetre jutok, ahol kokt\u00e9lok \u00e9s f\u00fcgg\u0151\u00e1gyak v\u00e1rnak.<\/p>\n\n\n\n
A val\u00f3s\u00e1g v\u00e1rt az ajt\u00f3 t\u00faloldal\u00e1n. Term\u00e9szetesen egy j\u00f3kora hidegzuhannyal.<\/p>\n\n\n\n
Balra n\u00e9ztem, esett az es\u0151. Jobbra n\u00e9ztem, ott is esett az es\u0151. El\u0151re n\u00e9ztem, de alig l\u00e1ttam valamit az utca t\u00faloldal\u00e1n l\u00e9v\u0151 h\u00e1zakb\u00f3l. Ekkor ink\u00e1bb feln\u00e9ztem, de csak a v\u00e9gtelen s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g volt mindenhol.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9s persze ott volt a j\u00e9ghideg sz\u00e9l is, nehogy valami kimaradjon.<\/p>\n\n\n\n
Ugyan ilyen id\u0151 volt az el\u0151z\u0151 napon, \u00e9s az azt megel\u0151z\u0151n is, \u00e9s a ki tudja m\u00e1r h\u00e1ny kor\u00e1bbi napon is. Az id\u0151j\u00e1r\u00e1s mintha v\u00e9gtelen ciklusba ker\u00fclt volna.<\/p>\n\n\n\n
Fejemre h\u00faztam a kapucnimat, majd egy nagy s\u00f3hajt\u00e1ssal lel\u00e9ptem a macskak\u00f6ves \u00fatra.<\/p>\n\n\n\n
Teljesen egyed\u00fcl baktattam a kihalt utc\u00e1kon ahol csak a cip\u0151im egyenletes kopog\u00e1s\u00e1t hallottam. \u00c9s persze az es\u0151 monoton z\u00fag\u00e1s\u00e1t. \u00c9rthet\u0151 okokb\u00f3l senki sem ezt az id\u0151pontot v\u00e1lasztotta, hogy a friss leveg\u0151n s\u00e9t\u00e1lgasson. A kisv\u00e1ros \u00fczletei pedig m\u00e1r r\u00e9gen bez\u00e1rtak. \u00cdgy hacsak valaki nem vizet akart gy\u0171jteni, sok oka nem lehetett, hogy elhagyja a j\u00f3 meleg lak\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9n is alig v\u00e1rtam m\u00e1r, hogy otthon legyek, \u00e9s levehessem m\u00e1r az eg\u00e9sz napon hordott ruh\u00e1imat, melyek nemsok\u00e1ra m\u00e1r vizesek is lesznek. A cip\u0151m fel\u0151l \u00e9reztem, hogy hamarosan olyan cuppog\u00e1s lesz, amire a b\u00e9k\u00e1k is elismer\u0151en b\u00f3logatnak majd!<\/p>\n\n\n\n
Hamarosan egy kicsi parkhoz \u00e9rtem.<\/p>\n\n\n\n
Sok mindent nem kell r\u00f3la elk\u00e9pzelni, ahogyan a tervez\u0151k sem tett\u00e9k. Tal\u00e1lunk benne n\u00e9h\u00e1ny \u0151si f\u00e1t, rengeteg bokrot \u00e9s egy nagyon kacskaring\u00f3s \u00f6sv\u00e9nyt. Ez olyan \u00e9rz\u00e9st kelt, mint ahol sokat lehet s\u00e9t\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n
Ilyenkor t\u00e9len a leveleket vesztett \u00e1gak el\u00e9g k\u00eds\u00e9rteties l\u00e1tv\u00e1nyt tudnak ny\u00fajtani. De \u00e9n gyakran erre j\u00e1rtam haza, mert m\u00e9g a kanyarg\u00f3s \u00f6sv\u00e9ny ellen\u00e9re is hamarabb el\u00e9rek a buszmeg\u00e1ll\u00f3ba, mintha az utc\u00e1kon megyek.<\/p>\n\n\n\n
F\u00e1radtan v\u00e1gtam neki a s\u00e1ros \u00fatnak, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam a pocsoly\u00e1kat ker\u00fclgetni, nem t\u00fal sok sikerrel. B\u00e1r eddigre a cip\u0151mnek m\u00e1r mindegy volt. Szerencs\u00e9re a kab\u00e1tom m\u00e9g kitartott.<\/p>\n\n\n\n
A kopasz fa\u00e1gak lassan lengtek a sz\u00e9lben mik\u00f6zben gyors temp\u00f3ban haladtam a c\u00e9lom fel\u00e9. Gondolataim az elm\u00falt napokon j\u00e1rtak, \u00e9s azon, hogy mennyire t\u00falhajtottuk magunkat a munk\u00e1ban. A v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r minden teljesen \u00f6sszefolyt, \u00e9s m\u00e1r abban sem voltam biztos, hogy t\u00e9nyleg p\u00e9ntek van. Nem mertem elhinni, hogy p\u00e1r nap pihen\u00e9s k\u00f6vetkezik.<\/p>\n\n\n\n
Azt terveztem, hogyha v\u00e9gre kijutok ebb\u0151l a soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 jeges es\u0151b\u0151l, akkor elt\u0171n\u00f6k egy k\u00e1d forr\u00f3 v\u00edzben, \u00e9s ott v\u00e1rom be az \u00faj \u00e9vet.<\/p>\n\n\n\n
De ekkor eszembe jutott, hogy aznap m\u00e9g szinte semmit sem ettem.<\/p>\n\n\n\n
A gondolatomban megjelent egy hatalmas adag s\u00fcltkrumpli dupla hamburgerrel. Majd a hely\u00e9t \u00e1tvette egy \u00f3ri\u00e1si pizza. Majd abb\u00f3l lett kett\u0151. Majd pedig\u2026<\/p>\n\n\n\n
Majd pedig \u00e1testem egy k\u00f3bor kuty\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
A fizika tan\u00e1rom erre azt mondta, hogy gravit\u00e1ci\u00f3. \u00c9n meg azt ki\u00e1ltottam, hogy – \u00d3, a fen\u00e9be! – majd figyeltem amint a f\u00f6ld egyre gyorsabban k\u00f6zeledik.<\/p>\n\n\n\n
Nem akartam pizza helyett f\u00f6ldet enni. Ez\u00e9rt az evol\u00faci\u00f3t\u00f3l kapott aj\u00e1nd\u00e9kot haszn\u00e1ltam, a reflexet.<\/p>\n\n\n\n
Utols\u00f3 pillanatban lend\u00fclt el\u0151re a kezem, amivel az \u00fctk\u00f6z\u00e9st v\u00e9g\u00fcl elker\u00fcltem. B\u00e1r meg\u00fasztam s\u00e9r\u00fcl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, de a kezem \u00e9s nadr\u00e1gom csupa s\u00e1r lett. A m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gomon esett foltr\u00f3l pedig jobb nem is besz\u00e9lni!<\/p>\n\n\n\n
\u2013 K\u00f6sz sz\u00e9pen! \u2013 mondtam a kuty\u00e1nak m\u00e9rgesen, de embersz\u00e1mba sem vett. Odakutyagolt a k\u00f6zeli f\u00e1hoz, szimpatiz\u00e1l\u00e1sa jel\u00e9\u00fcl felemelte a l\u00e1b\u00e1t, majd ott hagyott egy like-ot.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9n pedig csak \u00e1lltam, \u00e9s d\u00f6bbentem n\u00e9ztem a jelenetet mik\u00f6zben az es\u0151 folyt v\u00e9gig a kab\u00e1tomon.<\/p>\n\n\n\n
Nem azon lep\u0151dtem meg, hogy egy kuty\u00e1t l\u00e1ttam, amint egy f\u00e1t illatos\u00edtott. Hanem \u00e9ppen azon, hogy \u00e9n mintha pont ezt a kuty\u00e1t l\u00e1ttam volna, ahogy ugyan \u00edgy integet a h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1b\u00e1val ennek a f\u00e1nak!<\/p>\n\n\n\n
A jelenet nemcsak roppant ismer\u0151s volt. \u00dagy \u00e9reztem, mindez egyszer m\u00e1r megt\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
Alma m\u00e9g nem esett olyan sebess\u00e9ggel Newtonra, mint ahogy a fejemet ellept\u00e9k az eml\u00e9kk\u00e9pek.<\/p>\n\n\n\n
Egy kihalt park a szakad\u00f3 es\u0151vel.<\/p>\n\n\n\n
Egy kutya, amin \u00e1tesek.<\/p>\n\n\n\n
A s\u00e1ros kezeim.<\/p>\n\n\n\n
Egy buszmeg\u00e1ll\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
Egy sz\u00e1guld\u00f3 busz, amint csikorg\u00f3 f\u00e9kekkel pr\u00f3b\u00e1l meg\u00e1llni.<\/p>\n\n\n\n
\u00dctk\u00f6z\u00e9s \u00e9s elviselhetetlent f\u00e1jdalom.<\/p>\n\n\n\n
Egy apr\u00f3 horpad\u00e1s a busz jobb oldali l\u00e1mp\u00e1ja mellett.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9bred\u00e9s az irod\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Megsz\u00e9d\u00fcltem.<\/p>\n\n\n\n
Letettem a l\u00e1bamat az egyik ir\u00e1nyba, hogy ne ker\u00fcljek vissza a s\u00e1rba. Majd automatikusan k\u00f6vette a m\u00e1sik is. Elindultam valamelyik ir\u00e1nyba. A kezemet is megt\u00f6r\u00f6ltem, de m\u00e1r nem eml\u00e9kszem, mikor \u00e9s hogyan.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9rthetetlen volt az eg\u00e9sz! Az eml\u00e9keim szerint El\u00fct\u00f6tt az a busz, amivel haza akartam menni. De ez nem lehets\u00e9ges, hiszen \u00e9ppen egy teljesen el\u00e1zott parkban gyalogolok egy majdnem teljesen \u00e1t\u00e1zott ruh\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Pr\u00f3b\u00e1ltam az utols\u00f3 eml\u00e9kk\u00e9pbe kapaszkodni, mert ez volt az egyetlen dolog, amit logikusnak tal\u00e1ltam. A t\u00f6bbi \u0151r\u00fclts\u00e9g!<\/p>\n\n\n\n
Eml\u00e9kszem, hogy az irod\u00e1ban \u00e9bredtem.<\/p>\n\n\n\n
Vagyis akkor az eg\u00e9szet csak \u00e1lmodtam!<\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6bb napos megfesz\u00edtett munk\u00e1t\u00f3l bizony\u00e1ra annyira kimer\u00fcltem, hogy az \u00e9v v\u00e9gi t\u00e1rgyal\u00e1son egyszer\u0171en elaludtam.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6zben pedig \u00e1lmomban m\u00e1r hazafele tartottam, hogy v\u00e9gre pihenjek, filmet n\u00e9zzek \u00e9s nagyokat egyet.<\/p>\n\n\n\n
Igen, ez egy hihet\u0151 magyar\u00e1zat.<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r azt nem \u00e9rtem, hogy a fejemben mi\u00e9rt g\u00e1zolt el a buszom. De \u00e9ltem m\u00e1r \u00e1t nagyobb furcsas\u00e1got is! Egyszer azt \u00e1lmodtam, hogy a szomsz\u00e9d g\u00f6nd\u00f6rhaj\u00fa l\u00e1ny randev\u00fara h\u00edvott. Ilyesmi velem biztos nem t\u00f6rt\u00e9nne!<\/p>\n\n\n\n
\u00c9szrevettem, hogy rossz fele megyek \u00e9s megfordultam. M\u00e1r csak az hi\u00e1nyzott volna, hogy lek\u00e9ssem a buszomat!<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6zben arra gondoltam, hogy a s\u00f6t\u00e9tben minden kutya egyforma.<\/p>\n\n\n\n