| |
Lássunk
egy kis történelmet, amennyire sikerült összeszednem (ha valamit még találok
vagy te találsz, bővítem.)
Valaha volt a nagy semmi... aztán lett a Pi (π), és végül az ősrobbanás
:)
Talán nem így volt, de a világ nem kerek a Pi nélkül. Ezt már elég korán
felismerték az emberek. És ha már Korán, akkor itt egy idézet a Bibliából:
„Aztán
öntött egy medencét is, 10 könyököt tett ki az egyik peremétől a másikig;
kerek volt, a magassága 5 könyök, és egy 30 könyöknyi zsinór érte körbe.”
(I Királyok 7, 23)
De a Babilóniak is
rájöttek, hogy nem élhetnek vidáman irracionalitások nélkül, és mégsem
lehet szögletes az, ami kerek. Kezdetben lemérik a távolságot, majd az
alapján kalkulálnak valami „logikus” számra. Így jelennek meg a 25/8,
(16/9)2 és gyök 10 (√10).
Aztán megjelentek a görögök, kik fejére fordították a világot (mert megérdemlem
- mondták már akkor is).
„I.e. 410 körül
a kürénéi Theodórosz, akit az ateista Theodórosznak is neveztek, bevezeti
a matematikába az irracionális fogalmat. A filozófiai korszellemnek megfelelően a természetbúvár Theodórosz sokat foglalkozik Epikurosz és a hedonisták vitatott tanaival, melyek az érzéki élvezetet és a legnagyobb fokú gyönyörszerzést követelik maguknak, érzelmek nélküli szabadságban. Theodórosz azt veti ez ellen, hogy a gyönyör mint cél önmagában túlságosan kiszámíthatatlan, és különben is kényes kérdés. Az uralkodó pragmatikus filozófiai világképet elemezve ez a kritikus szellem egy még inkább a természettudományok irányába tájékozódó filozófiai gondolkodáshoz jut el, amelybe egyébként következetesen beépíti az irracionális elemet is.
A matematika fejlődésére ez nagy hatással van. Tisztán formai szempontból itt is bevezeti az irracionális fogalmát. Az irracionális szám olyan szám, amely nem fejezhető ki két racionális szám hányadosaként. Ezáltal először fejeznek ki számok egészen konkrét pontokat egy matematikai sorban, amelyeknek helyzete éppen ebben a sorban nem adható meg pontosan. Ilyen szám például a nevezetes Pi. Az egzaktan létező, matematikailag mégsem leírható (csak
segédfogalmakkal - mint a gyökjel vagy az "irracionális szám"
- kifejezhető) dolgok fogalma így került be a matematika tudományába.”
- Technika Krónikája
Archimedes lesz az i.e. 3. században, aki a mai számítási elméletet elkészíti. Mégpedig hogy a egy adott körbe egyre több és több oldalú szabályos síkidomokkal szerkesztünk. Ugyanezt tesszük közben a kör köré szerkeszthető sokszögekkel
is. Ennek örömére el is neveztek róla egy krátert a Holdon. Mintha egy
orosz szonda pont oda pottyant volna le, de ez már nem biztos...
1596-ban Ludolph van Ceulen publikálta az első 20 tizedes jegyet, amit később 35-re bővített. Róla híresült el a Ludolph (magyarosan Ludolf)-féle
szám. Róla sajnos sem Holdkrátert, sem vérengző fenevadat nem neveztek
el. De legalább a nevétől retteg a fél matek tagozat.
1706-ban Eilliam Jones gondolt egyet, majd még egyet. Ez már kettő. Gondolta,
legyen akkor három egész és még tizennégy, ami nem egész. Az egészet pedig
írjuk fel a görög P hanggal, vagyis a ma már jól ismert Pi (π) szimbólummal.
Ő volt az, ki először felírta, hogy 3,14159 = π
A jelet végül Euler vezette be 1737-ben.
Ma már persze nem méricskélnek, és nem is fejben számolnak, hanem computerrel.
És különböző közelítési módszerekkel.
Yasumasa Kanada
(金田 康正) és csapata egy unalmas hétvégén úgy gondolták, mégse a Dallas tokiói változatát nézik meg, így fogták magukat és honuk alá csapták a kenyérpirítót, a távirányítót és az elektronikus kanárietetőt, és összedobtak a sufniban egy szuperszámítógépet. Ezt beindítva megparancsolták neki, hogy addig nem kap vacsorát, amíg meg nem találja a Pi (π)végét. A computer azóta is számol. És mindenki reménykedik, hogy nem fagy le, mert akkor kezdhetik elölről.
2002-ben túllépték a 1,240,000,000,000. tizedes jegyet.
Pontos időtábla:
http://en.wikipedia.org/wiki/Pi
(Ez a Wikipedia nagyon jó kis internetes lexikon, és te is szerkeszthetsz
hozzá. Magyar változata, mely egyenlőre nem olyan bő, mint az angol: http://hu.wikipedia.org/)
|
|
